- A pályázónak legkésőbb az első interjú előtt meg kell kapnia a kezdő bért vagy a bérsávot (5. cikk (1) bek.). Az álláshirdetés a legegyszerűbb, de nem az egyetlen mód.
- Tilos a jelenlegi vagy korábbi fizetésre kérdezni (5. cikk (2) bek.).
- Az álláshirdetésnek és a munkakör megnevezésének nemsemlegesnek kell lennie (5. cikk (3) bek.).
- Létszámtól függetlenül minden munkáltatóra vonatkozik, a magyar törvény hatálybalépésétől.
Mit ír elő pontosan az irányelv?
Az (EU) 2023/970 irányelv 5. cikke a toborzásról szól. Eszerint az álláshelyre pályázónak joga van tájékoztatást kapni a munkáltatótól
- a pozíció kezdő béréről vagy annak sávjáról, amely objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapul, és
- adott esetben a munkáltató által a pozícióra alkalmazott kollektív szerződés releváns rendelkezéseiről.
Az információt úgy kell megadni, hogy az megalapozott és átlátható bértárgyalást tegyen lehetővé: például a közzétett álláshirdetésben, az állásinterjút megelőzően vagy más módon. A lényeg tehát az időzítés: a jelölt ne az interjú végén, alkupozícióból hallja először a számot.
A korábbi fizetés tilalma
Az 5. cikk (2) bekezdése szerint a munkáltató nem kérdezheti meg a pályázót a jelenlegi vagy korábbi munkaviszonyaiban kapott díjazásáról. Ennek oka egyszerű: ha az ajánlat az előző fizetésre épül, a korábbi (akár nemi alapú) bérkülönbség egyik munkahelyről a másikra öröklődik.
A gyakorlatban ez a következőket jelenti:
- a jelentkezési űrlapról és az ATS-ből ki kell venni a „jelenlegi fizetés” mezőt;
- a fejvadászokat és toborzó partnereket írásban is érdemes tájékoztatni, mert az ő kérdésük is a munkáltatóhoz köthető;
- a bérigényre továbbra is rákérdezhetsz („Milyen bért vársz ebben a pozícióban?”), csak a múltbeli fizetésre nem.
Nemsemleges álláshirdetés
Az 5. cikk (3) bekezdése szerint az álláshirdetéseknek és a munkakör-megnevezéseknek nemsemlegesnek kell lenniük, a toborzásnak pedig megkülönböztetésmentesnek. A magyar nyelv ebben szerencsés (nincs nyelvtani nem), de a megfogalmazásra így is figyelni kell: kerüld a nemhez kötött képeket, jelzőket és az olyan elvárásokat, amelyek a munkához nem szükségesek.
Hogyan alakíts ki védhető bérsávot?
- Munkakör-értékelés: rendezd a pozíciókat szintekbe objektív szempontok (készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények) szerint. Ez az irányelv 4. cikkének alapja is.
- Piaci adat: nézd meg, mit fizet a piac az adott szintre, és hol akarsz elhelyezkedni.
- Belső adat: nézd meg, mit keresnek most a pozícióban dolgozók. Ha egy új belépő sávja fölé lő a régi kollégáknak, az a tájékoztatáskérési jog (7. cikk) miatt gyorsan kiderül.
- Sávszélesség: az irányelv nem ad számot. Y2Y-ajánlás (nem jogszabályi előírás): a sáv teteje lehetőleg ne legyen több, mint az alja 1,5-2-szerese.
- Kritériumok leírása: mi alapján kerül valaki a sáv aljára, közepére vagy tetejére. Ezt a 6. cikk szerint a munkavállalók számára is elérhetővé kell tenni.
Minta szövegrész álláshirdetéshez
A számok csak illusztrációk.
Mi történik, ha nem közlöd a sávot?
Az irányelv szerint a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó szankciókat, köztük bírságot kell előírniuk (23. cikk), a sérelmet szenvedett személy kártérítést követelhet (16. cikk), és ha a munkáltató az átláthatósági kötelezettségeit nem teljesítette, egyenlő bérezési perben őt terheli annak bizonyítása, hogy nem történt megkülönböztetés (18. cikk). A bírságok összegét és az eljáró hatóságot a magyar törvény határozza meg.
Gyakori kérdések
Kötelező a bérsávot az álláshirdetésbe írni?
Az irányelv szerint a kezdő bérről vagy bérsávról legkésőbb az első állásinterjú előtt kell tájékoztatni a pályázót. Ez történhet a közzétett álláshirdetésben, de más módon is (például e-mailben az interjúra hívással). A magyar törvény ennél szigorúbb formát is előírhat.
Megkérdezhetem a jelölt jelenlegi vagy korábbi fizetését?
Nem. Az irányelv 5. cikk (2) bekezdése szerint a munkáltató nem kérdezheti a pályázót a jelenlegi vagy korábbi munkaviszonyaiban kapott díjazásáról. Azt viszont megkérdezheted, mekkora bért vár a pozícióért.
Mekkora lehet a bérsáv szélessége?
Az irányelv nem ad számszerű korlátot, de a sávnak objektív, nemsemleges kritériumokon kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a megalapozott bértárgyalást. A túl széles, semmitmondó sáv ellentétes a szabály céljával. Y2Y-ajánlás (nem jogszabály): a sáv teteje lehetőleg ne legyen több, mint az alja 1,5-2-szerese.
Mikortól kell bérsávot közölni Magyarországon?
A magyar átültető törvény hatálybalépésétől, létszámtól függetlenül minden munkáltatónak. 2026. október 10-ig ilyen törvényt nem hirdettek ki; a Kormány őszi törvényalkotási programja októberi elfogadást tervez.
Kapcsolódó útmutatók
Források
- Az (EU) 2023/970 irányelv 4., 5., 6., 7., 16., 18., 23. cikke: EUR-Lex
- A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja, 12. pont: parlament.hu (PDF)
- Az átültetés késéséről: HR Portál, 2026. július
Nem akarod az utolsó pillanatra hagyni?
A Y2Y Hungary Kft. csapata partnerügyvédekkel együtt segít a béraudittól és a munkakör-értékeléstől a bérsávokon át a vezetői kommunikációig. Előbb érdemes megnézni, hol tartotok: a 3 perces teszt után tudni fogod, mire kell figyelnetek.